Miért a finn iskolák a legjobbak a világon?

A tavalyi évben több mint száz külföldi delegáció járt Helsinkiben, ők mind arra keresték a választ, hogy vajon a finn iskolás gyerekek mitől teljesítenek mindig, és látványosan jobban a nemzetközi felmérésekben, mint más országok tanulói – írja a BBC internetes portálja.

2006-ban a finn tanulók mindent vittek: a legmagasabb átlageredményeket érték el mind a reál, mind pedig a humán területeken végzett összes olyan felmérésben, amelyben a fejlett világ országai részt vettek. Hasonlóan szerepeltek a PISA néven ismert OECD által összeállított felmérésekben a finn 15 évesek – itt matematikából csupán Dél-Koreai kortársaik tudták őket a második helyre szorítani. A finn gyerekek eredményei ráadásul egyáltalán nem a véletlennek köszönhetők, hiszen a korábbi évek felméréseiben is rendre az első helyen végeztek. Ha ezekhez az irigylésre méltó eredményekhez hozzáveszük azt a statisztikai tényt is, hogy a fejlett országok közül Finnországban ülnek a legkevesebbet a gyerekek az iskolapadban, még érthetőbbé válik a többi ország oktatási szakembereinek kíváncsisága.

Pedig a finnek oktatás filozófiája első hallásra rendkívül egyszerűnek tűnik. Úgy tartják, hogy valamit minden diák képes hozzátenni a tanultakhoz, és bizonyos fokú együttműködésre még az adott tárgyban gyengébbnek számító tanulók is jó eséllyel késztethetők. Hogy ezt a célt el is tudják érni, az akadályokat nehezebben vevő diákok mellé plusz pedagógust rendelnek, aki foglalkozik velük. Ugyanis a filozófia másik sarkalatos ponja éppen az, hogy sosem különítik el az osztályokat „jókra” és „rosszakra.” Finnországban minden tárgyat együtt tanul az osztály, nincs emelt szintű matek meg angol. Ebből következik, hogy az ügyesebb gyerekek húzzák magukkal lassabb társaikat – a külön tanárok segítségével pedig ők is szépen fejődnek.

Később is kezdik az iskolát

Szembe ötlő különbség a finn és a többi fejlett ország oktatási rendszere között az is, hogy Finnországban hét évesen kezdik a gyerekek az iskolát. Ők ugyanis hisznek abban, hogy az ennél fiatalabb gyerekek elsődleges tevékenysége még a játék. A hétévesek viszont – ha már kellően kijátszották magukat az óvodában – szívesen és telve tanulási vággyal ülnek át az iskolapadba, így pedig a tanítóknak is könnyebb lesz a dolga. A gyerekek érdekét szolgálja az a szokás is, hogy Finnországban nincs váltás az általános- és a középiskola között. Ezzel megkímélik a tanulókat a stresszel járó felvételitől, és attól, hogy új közösségbe kelljen beilleszkedniük. A szisztémát a finn tanárok is szeretik, hiszen a hosszú évek során jobban megismerik diákjaikat. A bensőségesebb tanár-diák viszony pedig ugyancsak segíti a tananyag könnyebb elsajátítását.

Henna Virkunnen finn oktatási miniszter büszke országa kimagasló eredményeire, ugyanakkor viszont hozzáteszi: „a rendszer kiválóan képes támogatni és segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, viszont a jövőben több energiát szeretnénk fektetni a tehetséges diákok gondozásába is.”

A kevesebb több

A finnek imponáló eredményeiből természetesen a szülők is kiveszik a részüket. Az északi országban tradíció, hogy otthon olvasnak a gyerekeknek, mint ahogy az is, hogy a szülő jó kapcsolatot ápol a gyereke tanáraival. Az osztálytermi körülmények is nagyban kötődnek a finn kulturális tradíciókhoz: az órák nyugodt és informális légkörben zajlanak, melyben tanár is diákjai között jól működő partneri viszony tud kialakulni. (Ebben segítheti a finneket az a tény is, hogy országukban viszonylag alacsony a bevándorlók aránya. Így az iskoláskorú gyerekek anyanyelve – nagyon kevés kivétellel – a finn, nyelvi integrációs nehézségekkel tehát csak elvétve találkoznak.)

Fentieken túl valószínűleg nem mellékes az sem, hogy Finnországban a tanári szakma egyike a legmegbecsültebb életpályáknak, az oktatás színvonala pedig igen magas. Jellemző az is, hogy a politika semmilyen körülmények között nem szivárog be az iskolák falai közé és óvakodik az előírásoktól. A finn tanárok azt vallják, hogy kevesebbet tanítani „kifizetődőbb”, a harmonikus fejlődés kulcsa ugyanis az, hogy a diákok nincsenek kitéve extra leterhelésnek.

(forrás: eduline)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *