Rajzelemzés feltételei, rövid bemutatása.

A rajzelemzés lényege:

A gyermekrajzok a személyiség feltárását segítik elő. Érzelmi impulzusokat mozgósítanak, így a tudattalanban lévő konfliktusok megközelíthetővé válnak. A kisgyermekek verbálisan nehezebben fejezik ki magukat, nincs elég szókincsük, hogy kifejezzék belső lelki világukat. A gyermekrajzok üzenetek, képi nyelven megírt közlések. Lelki életük, s a bennük zajló folyamatok általában rejtve maradnak, de a rajzok által olyan tudatalatti tartalmak tárhatóak fel, amelyek megfejthetőek szimbólumokra épülő pszichológiai ismeretekkel. A gyermek azt rajzolja, amit tud a világról és nem azt, ahogyan látja. A rajzon minden színnek, formának és alaknak fontos szerepe van, melyek különböző jelentéstartalommal rendelkeznek. Egyetlen rajzi elembe rengeteg információt sűrít bele képzeletben. Az ábrázolás olyan önkifejezési forma, melynek feszültség-levezető, szorongásoldó, terápiás gyógyító hatása van.

A személyiség olyan rétegeit bontja le, amely másként nehezen tárható fel.

A gyermekrajz kor szerint, meghatározott fejlődési folyamaton halad végig. A gyermek által rajzolt alakoknak az elvárható életkori sajátossághoz viszonyítva, megállapítható hol tart a gyermek a személyiségfejlődésében, milyen a mozgáskoordinációs és a térbeli eligazodási képessége, milyen ismeretei, élményei, elképzelései vannak.

Helye, szerepe a világunkban:

Különböző rajzelemzési módszerek léteznek, a keresett végeredmény szempontjából. Egyéni elemzés, több szempontú alkalmazhatóság, visszajelzés az egyén aktuális testi-lelki-mentális állapotairól. Színek, formák, elhelyezés, nyomóerő, dinamika szempontjából.

A rajzelemzés alkalmazási területei jelenleg a világszerte: pedagógia, gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia, pszichológia, pszicho-diagnosztika, pszichoanalízis, pszichiátria, mentálhigiénia, művészetterápia.

Az eddig említett jelenlegi és később is növekvő tudományos felhasználási területek mellett a szimbólumterápiák és tárgyak, terek, feliratok tervezésében is megjelenik, annak eredményeire, felismeréseire épülve. E területeken is zajlik felhasználása pld: alkalmazott színdinamika, reklámpszichológia, grafikai tervezések, belső terek tervezése, iparművészeti és használati cikkek tervezése stb.

Hely:

Rajzok felvételének menete:

A gyermekeknek a nyugodt, csendes környezetet mellett inspirációs zenei aláfestéssel is segítjük a ráhangolódást.

Itt az Ingerszegény környezet dominál, minél kevesebb tárgy  van a helységben, mely elvonná a figyelmét a feladatról annál értékelhetőbb a rajz. A gyermek ebben a környezetben könnyebben tud belső képeket alkotni.

Eszközök:

A rajzoláshoz / elemzéshez szükséges:

A felvételhez, az író és rajz eszközök színes illetve fehér papírlapok (A/4)

– A gyermek eredeti rajzaira (1db spontán rajz, 1db családrajz, 1db fa rajz, és 1db Grafo-pszicho-morbo-analízis teszt) ebben a meghatározott sorrendben felvéve.

– Az adatlapra, (amelyen szerepelnek az alábbi válaszok: gyermek neve, életkora, neme, domináns kéz, betegség, aktuális gyógyszerszedés, szemüveg vagy kontaktlencse használata.)

• Erre az adatlapra feljegyeztük, a rajzok felvétele közben, a rajzoló által tett verbális vagy egyéb, metakommunikációs jelzéseket, melyek tájékoztatnak, hogy a felvett rajzok közben melyik rajz, melyik eleménél, milyen érzelmi-lelki állapotok jelentek meg.

Az adatlapra lejegyezzük a gyermek reakcióiról:

1.- Szabadrajz, spontán rajz: A gyermek hangulata. Rajzának témája (Mi van a képen?). Miért azt rajzolta? Mennyi időt vett igénybe? Egyéb.

2. – Fa rajz: Érzelmek, hogyan fog hozzá, van-e közben megjegyzendő reakció. Mennyi időt vett igénybe? Egyéb.

3.- Családrajz: Kik vannak a képen? Milyen sorrendben rajzolta őket? melyik figura kit ábrázol? Mindenki rajta van-e a családból? Lehagyott-e valakit? Miért? Mennyi időt vett igénybe? Egyéb.

4.- GPMA-teszt: Nap, ház fa, út, kígyó, kerítés rajza. Melyik elemmel kezdi? Van-e hozzáfűznivalója? Mennyi időt vett igénybe? Egyéb.

(pld: 1. rajz: közben dúdol, 2. rajz: elején rágja a körmét, sokat gondolkodik, 3. rajznál: rögtön nekikezd, a családtagok rajza közben hozzáfűz gondolatokat, kinél, miket? Milyen sorrendben és kiket rajzol; 4. kép: azonnal megérti-e a kérést vagy visszakérdez, ráír a rajzra, mást is odarajzol, stb.)

A gyermek eredeti rajzára semmi nem írható rá, csak a hátuljára a nevet, életkort. (Kivétel a 4. rajz, ha a gyermek még nem tud írni.)

Mit néz az elemző?

A rajz elkészítésénél a kéz mozgását, a helyzethez való hozzáállását, az egyes rajzok felvételénél a gyermek attitűdjét a helyzethez, mennyire tud együttműködni, szabályt tartani, kommunikatív-e, mi érdekli a témaválasztás alapján, hogyan tartja a lapot, hogyan kezeli az eszközt, stb.

A vonalvezetésből, színekből, nyomáserősségből téri elhelyezésekből a formák megformálásának mikéntjéből, rajzolási módjából, felismerhetőségéből, egymáshoz való viszonyából, méreteikből és egyéb szakmai tartalmak megfigyeléséből és összegzéséből a gyermek alábbi személyiségjellemzőit figyeli meg:

– Milyen képességekkel, készségekkel és adottságokkal rendelkezik? (beállítottság, kreativitás, gondolkodásmód)

– Milyen az energia-és motivációs bázisa, (energia beosztása, kitartás, vágy-törekvés)

– Milyen az önértékelése, énképe (önmagához való viszonya, én-ideál, akarat, kommunikáció)

– Milyen az emocionális bázisa, érzelmi élete, hogyan érzékeli és jeleníti meg önmagát belső világában (élménykészség, labilitás)

– Milyen az önkontrollja, hogyan képes betartani a szabályokat (önellenőrzés, terhelhetőség, rugalmasság, nyitottság)

– Milyen a családon belüli kapcsolódása, hogyan érzi magát a családi környezetben (kapcsolati jellemzők)

Milyen a szociabilitása (beilleszkedése, konfliktuskezelése, monotónia tűrése, kompromisszumkészsége)