Okok: egy vagy több perceptuális terület deficitje vagy ezek integrálatlansága; motoros deficit, perceptuális és motoros készségek integrációjának gyengesége.
Feltételezett háttér:
minimális agykárosodás(1940-50)
minimális cerebrális diszfunkció ( MCD ’60-70-es évek)
pszichoorganikus szindróma (POS ’80-as évek )
MCD jellemzők (kognitív tünetek):
hiperaktivitás,
figyelemzavar,
perceptuo-motoros zavarok,
memória- és gondolkodási zavarok,
beszéd- és hallászavarok,
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,
kétséges neurológiai jelek.
A ’80-as évektől egyre inkább elterjedt, mára általánossá vált az amerikai nómenklatúra: a DSM rendszer szerinti az ADHD diagnózist követi a BNO is.
Ma újabb és újradolgozott tesztekkel lehet mérni a hiányosságokat.
Részképességek
Fő perceptuális területek:
vizualitás: alaklátás (strukturált egész, részletek megkülönböztetése és az egészben való elhelyezése), alakkonstancia, alak-háttér megkülönböztetés
taktilis percepció és diszkrimináció: szükséges a pontos vizuális észleléshez,
hallási percepció és diszkrimináció: fonéma-felismerés, beszéd-észlelés,
téri tájékozódás: (alapja a testséma) iránydifferenciálás, téri helyzetek pontos felismerése.
Motoros területek:
nagymozgás, finommozgás: beszéd- ill. kézmozgás.
Ezek koordinált működése kell az alap kultúrtechnikák elsajátításához.
Pl. olvasásnál az alaklátás, a pontos iránydifferenciálás, a fonémahallás és a beszédmozgás összekapcsolása, majd memorizálása szükséges. Írásnál mindez bővül az írásmozdulat integrálásával.
Meixner Ildikó a fentieken kívül a nyelvi fejlettség (alaki-tartalmi) fontosságát is hangsúlyozta a diszlexia (és a diszkalkulia) kialakulásában.