A gyermek fejlődésében nagyon pontosan elkülöníthető időszakok vannak jelen, melyekben különösen nagy odafigyelést és támogatást igényelnek. Ezek az időszakok alapvetően meghatározzák, és megalapozzák a felnőttkort. 4 éves kortól kezdődik az az időszak, amelyet már az ITS ben is vizsgálunk. Ezt követően a 6-8 éves korosztály, azaz a óvodáskor végétől, újabb látványos változás következik be. A mozgáskoordinációjuk javul, finom-mozgásuk precízebbé válik, mely mind kihat az agyban játszódó, evidensen fontos folyamatokra is. A mozgáskoordináció alulfejlettsége, drasztikus mértékben hathat például az intellektusra, koncentrációra, memóriára stb. Az Eriksoni fejlődéselmélet szerint a kisiskoláskor (6-12 év) a fejlődés azon szakasza, ahol a legfontosabb kompetencia a teljesítmény elérése. A kisiskolás korban az agy térfogata növekszik a homloklebeny jelentős mértékben fejlődik, az agykérgi folyamatok már uralni képesek az ösztönök, érzelmek stb. határozottabb megjelenését. Ez az időszak jelentősen kihat a kiegyensúlyozottságra, az önképre. Ebben a szakaszban az elismerés, a bátorítás a pozitív önértékelés kiemelten fontos. Azonban nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük! Mekkora esélyt adunk a legjobb, legnagyobb fejlődés elérésére, mely már minden további gondolatot, majd viselkedés formát felülírhat!
