A kommunikációs szoba általános tartalmai:

Két korcsoportra szerkesztett tematika rövid bemutatása.

ITS Kommunikációs Szoba vizsgált területek a foglalkozás célja:

 

Mi a kommunikációs kompetencia?

 

Milyen készségeket vizsgál?

 

A kommunikációs kompetencia, az emberi lét legalapvetőbb kompetenciai egysége. Az egyén képessége arra, hogy két vagy több ember közötti interakcióban, valamilyen közös jelrendszerben információcserét bonyolítson le. A gyermek információkat fogadjon és adjon függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, milyen rendszerekben nyilvánul meg. A gyerekek egyéni képessége arra, hogy aktívan részt vegyenek a közvetlen emberi interakciókban.

 

A kommunikációs kompetencia birtokában vagyunk képesek kifejezni az érzéseinket, gondolatainkat a különböző kommunikációs csatornákon keresztül a lehető legpontosabban, a kontextushoz kapcsolódó szociális normák által szabályozott viselkedésben kifejezni és a címzetthez eljuttatni üzenetünket.

 

Az egyén képes az interakcióban részt vevő partner/partnerek közleményét a lehető legteljesebben, jelentésvesztés nélkül fogadni illetve nem verbális kommunikációjának érzékelésére és felhasználására az interakciós kommunikáció folyamataiban (empátiás viselkedés).

 

A kommunikációs szoba célja, hogy oldja a gyermekekben lévő feszültséget és pozitív pszichikai ráhangolódást biztosítson a számukra az ezt követő különböző tematikus szobák nyitott, érdeklődő befogadásához és egyben egyéni értékelést adjon a gyermekek sajátos jelleméről, mint a kommunikáció, kreativitás, szociális érzékenység tekintetében.

 

• Játékos kapcsolatfelvétel
• kommunikációs készség diagnosztizálása
• kreativitás diagnosztizálása
• empatikus készség diagnosztizálás

3-6 éves korban a játék szerepe:

A gyermek megismerő tevékenysége a játékon keresztül történik, mivel ez a fő tevékenysége. Az óvodai játékának különböző stádiumai vannak attól függően, hogy milyen minőségben vesz részt a játékban, kezdve a magányos nézelődéstől a csoportos autózáson át, egészen a szervezett, közös játékig. Játékuk is a fejlődési fokokkal párhuzamosan alakul a gyakorló játéktól a szerepjátékon át a szabályjátékig. A gyakorlójáték 2-4 év között ismerhető fel a gyeremkek játékában. A gyakorlójáték elsősorban a bölcsődés korra jellemző, de nagyon gyakori az óvodai kiscsoportban is: ez az az időszak, amikor a gyermek autót, vonatot tologat, tornyot épít, homokozik, kavicsokat pakol, mozgást ismételget, hangokat ad attól függően, hogy maga a gyakorló játék mire irányul.

 

Ezt a játékfajtát általában egyedül játsszák, vagy egymás mellett több gyermek ugyanazt a tevékenységet végzi. Addig okoz örömet, amíg nehézséget rejt a gyermek számára, ezért érdemes figyelni arra, hogy a gyermek játéka nem rekedt-e meg ezen a szinten, mert akkor fel kell deríteni az okát a stagnálásnak.

 

Szerepjátékok: A szerepjáték a legsokoldalúbb játéka az óvodás gyerekeknek, melyben mindent lehet, bármi megtörténhet, bárkivé változhatnak. Tartalmilag is rengeteg témát választanak a gyerekek. Eleinte nem is a szerepek, hanem inkább a játékeszközök, ezekkel való cselekvések kapják a nagyobb figyelmet a játékban, ezek jobban motiválják őket a játék során. Ilyenek lehetnek a babakonyhai eszközök, kis vasaló, orvosi táska. A szerepek később válnak fontossá számukra. Akkor komolyan be is osztják egymás között, hogy ki lesz a vendég, házigazda, orvos, beteg.

 

Mivel az óvodás korú gyerekek nagyon szeretik azokat a játékeszközöket, melyek hasonlítanak a felnőttek dolgaihoz, és szerepjátékaikhoz használni tudnak, nagyon örülnek a valódinál kisebb méretű, élethű dolgoknak. Társasokból szívesen játszanak a kisebbek számlálós lépegetős játékokkal, ki ér be előbb a célba, vagy olyat, ahol gyűjtögetni kell valamit. A nagyobbak már szívesen próbálgatják azokat, ahol versenyezni kell, gondolkodós feladatokat, kézügyességet igyénylő, egyensúlyozós játékokat, memóriajátékokat.

 

Az “olyan, mintha” játékok ideje ez, a szerepjátékoké. Ebben a játékfajtában a gyerekek begyakorolják a szociális, társas viszonyokat, társadalmi modelleket. Gyakori játéktéma a családjáték, apa-anya figura megjelenése, családtagokkal, állatokkal való bánásmód megjelenése. Kimondottan valóságos szerepeket játszanak el. Itt már igénylik az aktív részvételünket a játékban.

 

Ha a valóságos szerepeket már kijátszották, jönnek a fantáziajátékok, amiben már a saját fantáziájuk alakítja a szerepeket. Ezek általában olyan lények, melyek tulajdonságai nem jellemzőek a gyerekekre a hétköznapokban, viszont azonosulni szeretnének velük. Ilyenkor játszanak hős figurákat, gonosztevőket, harcosokat.

 

Beszédészlelés: olyan játékokkal gyakorolható, ahol egymás fülébe súgunk valamit, amit tovább kell mondani a következő játékosnak.

 

Beszédértés: kakukktojás-játék: felsorolt szavakból ki kell választania, mi nem illik a többi közé. Egy másik játék, amit nagyon élveznek a gyerekek, hogy mesélsz egy történetet, amiben néha képtelen dolgokat mondasz (például reggel megetetted a macskát, és látod, hogy élvezettel lefetyeli a málnaszörpöt), ezt észre kell vennie, és javítania kell.

 

Artikuláció: ennek előkészítése játékos száj- és nyelvgyakorlatokkal történik, amely során ezek az izmok megerősödnek, így tökéletes lesz az artikuláció, megelőzhetők a beszédhibák. (Keveset szopó, vagy egyáltalán nem szopó gyerekek arcizmai renyhébbek lehetnek, nekik ezek a játékok feltétlenül nagy segítséget jelentenek a beszédhibák megelőzésében.)

 

Vizuális memória: fejlesztését segíti a hagyományos memóriajáték, ahol párokat kell keresni, vagy adott képeket nézess vele, majd ebből egyet cserélj ki. Neki fel kell ismernie, melyik az új kép. Ez nehezíthető a képek számával, valamint a kicserélt képek mennyiségével.

 

Vizuális szeriális memória: képeket megnéz rövid ideig, majd a látott képeket ugyanolyan sorrendben kell reprodukálnia.

 

Auditív memória: sok mesehallgatás fejleszti, ahol a mesélő mindig ugyanazokat a szófordulatokat használja. Megfigyelheted, ha valamit másként mondasz a történetben, akkor ő kijavít majd.

 

Auditív szeriális memória: hallott szavak ugyanolyan sorrendben visszamondása. Játszható egy-egy főkategórián belül, például állatnevekkel, növényekkel. Ügyes gyerekeknek fokozhatod a nehézséget azzal, hogy nem egy főkategórián belül kell visszamondani a hallott szavakat. (A szavak helyes sorrendjének megjegyzése a verstanulás alapja.)

 

Auditív figyelem: milyen hangot hallasz játék. Ez játszható a környezet zajaival, de kimondottan erre készült hanganyagok is vannak. Ennek azért van fontos szerepe, mert sok gyereknek problémát jelent egyes hangok kiszűrése a többi közül. Azért nem hallja meg a tanító nénit, mert eltereli a figyelmét valamilyen más zaj.

 

Mozgás a kognitív fejlődésért: Az említett képességek, készségek elsajátításához a mozgás is elengedhetetlen, sok képesség alapját képezi. Mozgás nélkül elképzelhetetlen bármilyen fejlesztő foglalkozás, hiszen az alapját képezi az egyes idegpályák bejáratásának. A mozgás során nemcsak az ügyesség, a nagymozgástól a finommozgás felé haladó irány, teherbíró-, ellenálló képesség, egyes szervek teljesítőképessége javítható, de a mozgásos tevékenység után a gyerekek kognitív (értelmi) képességei is jobban működnek.

A napi friss levegőn mozgás elengedhetetlen feltétele a gyermekek értelmi fejlődésének. Óvodai csoportok összehasonlításában azok a gyermekek, akik minden nap voltak friss levegőn, sokat mozogtak, kognitív képességeik jobban fejlődtek, mint akik egész nap a kicsi, zsúfolt csoportszobában voltak “agyonfejlesztve” ügyesítő-okosító foglalkozásokkal.

 

Forrás: (http://www.life.hu/anyaskodj/20120828-jatek-valasztasa-a-gyermek-eletkoranak-megfeleloen.html)

 

 

6-8 éves kor közötti gyermekek kognitív jellemzői:

 

Az óvodás kor után az iskolába kerülő 6-7-8 éves korú gyerekek kognitív (értelmi) képességei bővülésével, már összetettebb játékokra, hosszabb játékidőre  is nyitottabbak. Kisiskolás korban nő a figyelem, kitartás, monotóniatűrés, ezért hosszabb játékok is tervezhetőek. De a fantáziajátékoknak még mindig erőteljes szerep jut. Játékhozó motiváció lehet még egy jó történet elmesélése a játékkezdéshez.

 

Ebbe a korban már elérkezett a szabályjáték ideje – ehhez persze fontos, hogy kialakuljon a feladattudat, szabálykövetés, szabálytartás. A játékban ebben az életkorban egyértelműen a győzelem a cél. A dobókocka mint szerencse elem még mindig része lehet a játéknak, mely egyrészt izgalmat jelent a gyerekeknek, másrészt ezen keresztül valószínűségi következtetéseket tudnak levonni, harmadsorban pedig lehet mit okolni az esetleges szerencsétlen dobások, helyzetek miatt. A játék egyik nagy tanulási helyzete a siker és a kudarc megélése, illetve a vereség feldolgozása. Ebben a korban a kortársak segítik empátiás készségükkel feloldani a feszültséget. Döntő fontosságú a kudarcérzés megtapasztalása ebben az életkorban, az érzelmi intelligencia optimális fejlődéséhez. Ellenkező esetben később sokkal nehezebb lehet a gyermekek számára.

 

A játékválasztás szempontjai: 6-8 éves életkorban a gyerekek nagy részének már vannak elképzelései arról, hogy milyen játékot szeretnének főleg a média, barátok hatása miatt. Érdemes figyelembe vennünk a gyermek erősségeit, gyengeségeit is. A jó játék a gyermek erősségeire épít, de észrevétlenül gyengébb képességeit is fejleszti.A játéköröm is megmarad, viszont a többi képességének fejlődését is elősegíti.

 

A megfigyelési szempontok.

 

Cselekvési képesség

kommunikációs képességei

(nyelvi és vizuális kommunikáció)

 

Verbális ismeretszerzés és vétel képessége

 

Kognitív képességek

(gondolkodás képességi funkciók)

 

Szociális és érzelmi kompetenciák

(interperszonális célok)

 

Proszociális tényezők

 

 

EGYÉB  KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA értékelési rendszerei.

1. Egyéni beszéd érthetőség
2. Beszédkészség
3. Anyanyelvi önkifejezés
4. Szövegértése (hallás alapján)
5. szókincs és szóhasználat
6. Hangképzése, nyelvi hibák
7. Hangerő
8. Beszédtempó
9. Kiejtés, hanglejtés

 

10. Artikuláció

 

KOGNITIV KOMPETENCIÁK értékelési rendszere

 

1. Gondolkodás és problémamegoldóképessé
2. Kreativitás
3. Figyelem
4. Reakcióidő, megoldási sebesség

 

SZOCIÁLIS ÉS ÉRZELMI KOMPETENCIA értékelési rendszere

Interperszonális célok, pro-szociális tényezők